Amit a gombákról mindenképpen tudni érdemes

 

Hazánkban több, mint két és félezer nagy gombafaj él. Ezek között nagyon sok az ehetĂľ, értékes faj. A gombákból változatos, fehérjékben, ásványi sókban, vitaminokban gazdag, ugyanakkor energiaszegény ételek készíthetĂľek, tehát a modern táplálkozásnak kiválóan megfelelnek.

A gombagyĂťjtés szabályai:

- Minden alkalommal mutassuk be gombaszakértĂľnek a gyĂťjtött gombákat!

- A gombát mindig kosárba, kisebb mennyiséget pedig papírzacskóba gyĂťjtsünk, mert a mĂťanyag dobozban, nylonzacskóban befülled és tönkremegy.

- Csak fiatal és egészséges, tiszta gombát szedjünk le.

- Az ellenĂľrzött gombákat lehetĂľleg a gyĂťjtés napján fogyassszuk el, szellĂľs, hĂťvös helyen tárolva is legfeljebb másnapra tehetjük el.

- Az elkészített gombaételt is frissen ajánlatos elfogyasztani, de hĂťtĂľszekrényben eltéve biztonságosan csak másnapig tárolhatjuk.

- Vannak gombafajok, melyek csak alapos általában 20 perces fĂľzés után fogyaszthatóak, de erre a gombaszakértĂľ minden esetben felhívja a figyelmet.

 

Tapasztalatot és gombát tudvalevĂľleg azzal az érzéssel szoktunk gyĂťjteni, hogy valami nem stimmel. A gombáknál ez a gyanú elsĂľsorban abból következik, hogy tudjuk, némelyikük veszélyes vagy akár halálos is lehet. Például a gyilkos galóca mérge a keresztes viperáénál tízszer erĂľsebb.

Mivel a mérges gombák újabb és újabb halálos baleseteket okoznak, feltételezhetĂľen a gombafogyasztással járó veszélyeket az emberek alábecsülik.

A halálos gombamérgezést idehaza a gyakran elĂľforduló gyilkos galóca okozza. Ha ezek a gombák a konyhára kerülnek, indokolt a legmagasabb fokú riadókészültség, mert már 5 dkg gyilkos galóca elég ahhoz, hogy egy felnĂľttet megöljön, gyermekeknél a kisebb testsúly miatt ennek töredéke is elég.

Ám nemcsak a gombák által termelt méreganyagok okozhatnak szervi károsodást, hanem a környezetükbĂľl felvett anyagok is, például bizonyos nehézfémek, melyeket néhány gombafajta egyenesen felhalmoz. A gombák azonban ólommal, higannyal, kadmiummal, de akár radioaktív vegyületekkel is szennyezĂľdhetnek.  Ezért különösen szennyezett helyeken, közvetlen útszéleken, hulladékégetĂľk, hulladéklerakók, fémkohók, ipar parkok területén célszerĂť mellĂľzni a gombagyĂťjtést.

 

Gombamérgezés bármely gyanúja esetén, tehát hirtelen jelentkezĂľ hasfájásnál, hasmenésnél, hányásnál, szapora szívverésnél vagy légszomj fellépésekor azonnal orvoshoz kell fordulni. Akkor is ha a legkisebb gyanúja fennáll annak, hogy mérges gombát fogyasztottunk.

A szerénység ebben az esetben nem megengedhetĂľ!

 

A gombák nem éppen egyszerĂť meghatározásánál sose hagyatkozzunk egyetlen ismertetĂľjegyre, mindig többféle ismérvet hasonlítsunk össze. Pl.: egy zöld kalapú gomba lehet az ehetĂľ galambgomba, vagy tejelĂľgomba, de a halálosan mérgezĂľ gyilkos galóca is. Csak további bélyegek gallér, szár, tönk, kalap, csövek és lemezek ellenĂľrzése teszik lehetĂľvé a biztos meghatározást.

 

Ismerkedésképpen szerezzünk be néhány képes ismertetĂľkönyvet, próbáljuk minél jobban megfigyelni a gombákat, meghatározni melyekre ráleltünk, majd gombaszakértĂľ segítségével egyeztessünk, hallgassuk meg a tanácsait, véleményét. Még ideálisabb ha fényképezĂľgéppel  meg is tudjuk örökíteni a talált gombákat. Azokat a gombákat melyeket határozásra szedünk, legcélszerĂťbb egészben felszedni, mert az esetlegesen hiányzó részek pl. a tönk, gumós végek, bocskor hiányossága félrevezethetik a pontos meghatározát.

 

Étkezési célra csak annyi gombát szedjünk  le melyet el is fogyasztunk.

 

A gombák, melyekre már én is rátaláltam:

 

Nagy Ăľzlábgomba

A fiatal gombák dobverĂľhöz hasonlítanak, amikor kinyílnak a kalap maximális átmérĂľje a 20-30 cm-t is elérheti. A kalap többnyire lapos, pereme enyhén lehajló, a közepén egy kis barna csúcs marad meg. A kalapon a barna csúcs egységesen barna, ettĂľl a széle felé körkörösen nagy barna pikkelyek helyezkednek el. A fiatal gombán a hasas, széles lemezek egységesen fehér színĂťek, idĂľsebb korban sárgásak, világosbarnák, foltosak. Húsa puha, fehér, dióillatra emlékeztet, törésre nem színezĂľdik el. A tönk karcsú, kígyóbĂľr mintázatú, üreges, rajta jól fejlett, kettĂľs szélĂť, felül fehér, alul barna, szabadon mozgatható gallér található. A termĂľtestek májustól novemberig tisztásokon, erdĂľ és útszéleken, irtásokon, lombos és fenyĂľerdĂľkben egyaránt, gyakran csoportosan jelennek meg.

A nagy Ăľzlábgomba az egyik legfinomabb étkezési gomba, azonban jól át kell sütni mert nyersen megárthat.

 

Változékony pöfeteg

Tönkje általában hosszú 7-12 ( néha 15 ) cm, a fejrésze maximum 10 cm lehet. A gomba alakja és mérete nagyon változékony, de mindig magasabb, mint szélesebb. Krém, vagy okkerszínĂť felülete finoman tüskés, szemcsés, vagy szemölcsös. BĂľre vékony és törékeny, a feji rész a spórák éretté válása után szabálytalan darabokra esik szét, míg a tönk hoszabb ideig megmarad. A fejrészben lévĂľ termĂľréteg kezdetben fehér, éretten sötét kakaóbarna és porszerĂť lesz. Kora nyártól késĂľ Ăľszig megtalálható fĂľként lombos és tĂťlevelĂť erdĂľben, de bokros helyeken és réteken is nĂľhet, majdnem mindig nagyobb csoportokban.

Amíg a hús hófehér addig ehetĂľ, késĂľbb élvezhetetlen.

 

 

 

 

LégyölĂľ galóca

A légyölĂľ galóca már messzirĂľl felismerhetĂľ a fehér pettyekkel borított, szép vörös vagy narancssárga kalapjáról. A kezdetben csaknem tojás alakú, majd laposan kiterülĂľ kalap átmérĂľje általában 5-20 cm. Színes világos vagy sötétpiros, de lehet narancssárga, idĂľsebb példányokon kifakult, és a kalapon lévĂľ burokmaradványokat az esĂľ gyakorta lemoshatja. A sĂťrĂť lemezek hasasok, fehérek, szabadon állnak, nem nĂľttek a tönkhöz. A fehér tönk töve gumószerĂťen megvastagodott, a galócafajokra jellemzĂľ bocskora hiányzik. A tönkön nagy, hosszú, cafatos, lógó gallér található, a hús szagtalan, íztelen. TermĂľtestei kizárólag savanyú talajú lomb és fenyĂľerdĂľkben találhatók meg kisebb nagyobb csoportokban augusztustól novemberig.

A természetbarát gombagyĂťjtĂľnek márcsak a szép külseje miatt is érintetlenül kellene hagynia ezt a szép gombát, ráadásul a légyölĂľ galóca mérgezĂľ is. Fogyasztása ritkán halálos kimenetelĂť, azonban muszkarin méreganyagának köszönhetĂľen kábító hatású és súlyos megbetegedéseket okozhat.

 

FenyĂľtinoru

(FenyĂľaljagomba, SzemcsésnyelĂť tinoru )

A fiatalon félgömb alakú, késĂľbb domború kalap átmérĂľje 4-10 cm, színe sárgásbarnától a vörösen át a barnásvörösig terjedhet. A kalap bĂľre szárazon fénylĂľ, esĂľs idĂľben erĂľsen ragadós. A hús színe fehér, vagy sárgás. A tönkre kissé lefutó csövek kezdetben világossárgák, késĂľbb okkerszínĂťek, vagy akár barnássárgák lehetnek. A hengeres 3-7 cm hosszú, 1-1,5 cm vastag tönk  fehértĂľl a sárgáig változó árnyalatú,késĂľbb gyakorta barnás, az idĂľsebb példányokon a lehulló spórapor miatt sötét, barnás szemcsézettséget mutat. TermĂľtestei júniustól novemberig, fĂľként erdei fenyĂľk alatt jelennek meg.

A fenyĂľtinóru jóízĂť, ehetĂľ, kitĂťnĂľ étkezési gomba, a kalapbĂľrt feldolgozás elĂľtt le kell húzni.

 

 

Gyilkos galóca

A gyilkos galóca a galócákra jellemzĂľen kezdetben tojás alakú burokban jelenik meg, melybĂľl késĂľbb emelkedik ki a termĂľtest. A kalap kezdetben domború, majd kiterül, 15cm szélesre nĂľhet meg. Színe lehet fehéres, a halványzöldtĂľl az olajzöldön és a kékeszöldön át a sötét olivzöldig terjedhet. A kalap matt, selyemfényĂť, nedvesen kissé ragadós, jellegzetesen sugaras szálakkal benĂľtt. A lemezek fehérek, sĂťrĂťek és szabadon állók. A tönk 12-15cm hosszú és 2,5cm vastagságot érhet el. A tönkön nagy, fehér, lógó, fátyolos, bordázott gallért visel, mely gyakran berepedezett. A tönk alja jól fejlett, fehér, nagy bocskorban végzĂľdik.

A húsa puha, hófehér, kellemes illatú és kitĂťnĂľ ízĂť.

A termĂľtestek elsĂľsorban tölgyesben, vegyes erdĂľben, ritkábban fenyvesekben fordulnak elĂľ, akár csoportosan is, júliustól novemberig.

Fogyasztása halálos kimenetelĂť, a gombában található halálos amanitin nevĂť méreganyagnak és ezen kívül húsznál több, egyéb mérgezĂľ vegyületnek köszönhetĂľen.

 

Fehér galóca

A gomba fiatalon tojás alakú, majd a burok felszakadása után emelkedik ki a hófehér színĂť termĂľtest.

Ez az egyik legveszélyesebb mérgezĂľ gomba, mert nagyon könnyen összetéveszthetĂľ a fehér színĂť ehetĂľ gombákkal.

A hófehér kalap fiatalon félgömb alakú, majd domború lesz, végül kiterül, átmérĂľje 5-8cm, felülete síma, nedvesen kissé ragadós, szárazon fényessé válik. A lemezek szintén fehérek, sĂťrĂťk és szabadon állók. A 8-15cm hosszú és 0,5-2cm vastagságú fehér tönkön nagy, fehér, lógó gallért visel, a gumós tönk alján jól fejlett, nagy bocskor látható. Fehér húsa puha, nincs jellegzetes szaga. Magyarországon ritka faj, gyertyános tölgyesben és homoki tölgyesben fordult eddig elĂľ.

A fehér galóca halálosan mérgezĂľ gomba, akárcsak a gyilkos galóca!

 

 

Gyapjas tintagomba

A fiatal fehér gomba hengeres formájú, de idĂľvel az 5-10cm magasságot elérĂľ kalap keskeny, harang alakú lesz. KésĂľbb a peremén elkezd kirojtosodni és kissé kifelé hajlani, végül az egykor nagyon szép gomba termĂľteste ragadós, tintafekete masszává válik. A szálas kalapbĂľrt többé kevésbé felkunkorodó, barnás pikkelyek borítják. A fiatal, zárt gombán nem láthatóak a lemezek, melyek sĂťrĂťn állnak, különbözĂľ hosszúságúak és szabadonállók. Színük elĂľször fehér, majd rózsaszínĂť, végül megfeketedik és szétfolyik a kalappal együtt. A tönk hengeres, belül csöves, rajta mozgékony, múló, gyakran lehulló gallér található. A hús gyenge, a tönkben hosszanti szálas. A termĂľtestek áprilistól novemberig, gyakran nagy tömegekben jelennek meg, útszéleken, mezĂľkön, kertekben, parkokban, de erdĂľkben is elĂľfordul.

Amíg a gomba fiatal és a lemezek fehérek addig a kalapja fogyasztható, jó étkezési gomba.

 

Nyárfa-tĂľkegomba

A kalap 4-20cm-es átmérĂľt érhet el, eleinte félgömbszerĂť, majd szélesen kiterül. A húsos, masszív, sárgásbarna alapszínĂť kalap nagy, szabálytalan, fehéres színĂť, gyapjas pikkelyeket visel. Széle sokáig begöngyölt és burokmaradványok lógnak le róla. A lemezek sĂťrĂťn állók és a tönkre ránĂľttek, színük fehéres, idĂľvel barnára, végül dohánybarnára színezĂľdik. A tönk elérheti a 4cm vastagságot is, a fehéres, vagy világosbarna tönköt szabálytalan, szálas pikkelyek díszítik. A kalap alatti szálas gallér idĂľvel eltĂťnik. A hús fehér, a tönk tövében fahéjbarnás színĂť. Íze keserĂť és malátaszagú. Nyárfa törzsén nĂľ, nyáron és Ăľsszel, a kivágott fák vágásfelületén gyakori, sokszor tömegesen jelenik meg.

Nem mérgezĂľ, de a keserĂť íze miatt élvezhetetlen.

 

Bársonyos fapereszke

Ez a szép, élénk színĂť pereszke pusztuló fenyĂľfák tövén jelenik meg. Korhadó tuskókon, elhalt gyökereken él, nyár közepétĂľl késĂľ Ăľszig terem, még száraz idĂľben is. Kalapja kezdetben domború, széle kissé begöngyölt, késĂľbb laposan kiterülĂľ. Élénksárga alapon bíborvörös, lilásvörös pikkelykéktĂľl nemezes, bársonyos. Lemezei sĂťrĂťn állók, aranysárgák. Tönkje is aranysárga alapon bíborvörös szálakkal, pikelykékkel díszített.

Húsa sárga, szívós, erĂľsen dohos szagú.

Bár nem mérgezĂľ, de kellemetlen ízĂť, és érzékeny gyomrúaknak megárt, kisebb emésztési zavarokat idézhet elĂľ.

 

Selymes susulyka

A selymes susulyka porcelánfehér, halványkékes és ibolyáslila változatokban fordul elĂľ, néha egyszerre is megtalálhatóak egymás társaságában. Kalapja fiatalon kúpos, majd csaknem lapos, alig kiemelkedĂľ púppal a közepén. A kalap felszínes sugarasan szálas, behasadozó szélĂť, selymes fényĂť. Kezdetben a szélét lilás, selymes szálacskákból álló fátyol köti össze a tönkkel. Lemezei fiatalon fehéresszürkék, majd gyorsan szürkésbarnára sütétülnek. A tönk színe megegyezik a kalap színével, alja finoman szálas, és gyakra lehet görbe. A hús fehéres, kellemetlen szagú. Lombos és tĂťlevelĂť erdĂľkben, bolygatott talajokon, júliustól októberig gyakori gomba.

MérgezĂľ!

 

 

 

Vöröses nyálkásgomba

A vöröses nyálkásgomba erdei- és feketefenyĂľk alatt gyakori gomba. Nyáron és Ăľsszel még száraz idĂľben is terem. Kalapja fiatalon kúpos, sötétebb vagy világosabb barna, narancsos, sárgásvörös, rézvörös színekben pompázhat. KalapbĂľre sima, vastagon nyálkás, ragadós, száraz idĂľben tapadós, lakkosan fényes. Lemezei erĂľsen lefutók, feltĂťnĂľen ritkán állók, fiatalon kalapszínĂťek, késĂľbb sötétbarnák. Tönkje lefelé vékonyodik, töve jellegzetesen sárga. Húsa narancsos, a tönk aljában sárga, fĂľzve vagy szárítva borvörösre, ibolyásra sötétül.

KitĂťnĂľ ízĂť étkezési gomba, azonban a kalapbĂľrt feldolgozás elĂľtt el kell róla távolítani.

 

 

 

 

Sárga gévagomba

Csodálatosan szép, nagy, sárga vagy narancssárga termĂľtestĂť, gyorsan növĂľ gomba. A fatörzsek , tuskók oldalán növĂľ termĂľtestek fiatalon nyelv, vagy bunkó formájúak, késĂľbb legyezĂľszerĂťvé fejlĂľdnek. A tetĂľcserépszerĂťen egymás felett elhelyezkedĂľ, vagy egymással összenĂľtt, gyakran igen nagy kalapok kivételes esetben az 50cm-t és 20 kg-os súlyt is elérhetnek. Színe citromsárga, vagy világos sárgásnarancstól a narancsszínĂťig terjedhet, idĂľsebb példányok gyakran kifakulnak.  Egyenetlen felszíne szarvasbĂľr tapintású. A fiatal gombák lédúsak, puhák, míg az idĂľsebb példányok szívóssá, szárazzá és törékennyé válnak. Gyakori faj élĂľ és elhalt lombos fákon, tuskókon, tölgyeken, akácfákon, de gyümölcsfákon is elĂľfordul, ártéri erdĂľkben különösen gyakori. A termĂľtestek májustól szeptemberig jelennek meg.

FeltĂťnĂľ sárga színe miatt gyakorlatilag összetéveszthetetlen.

Íze savaskás ízĂť, nyersen mérgezĂľ. A fiatal példányok  mérge fĂľzés vagy sütés után elbomlik, így alapos sütés vagy fĂľzés után ehetĂľ, de nem különösebben ízletes és allergiát is okozhat.

 

Óriáspöfeteg

A hófehér, hatalmas, labda alakú, tönk nélküli termĂľtest általában 15-50cm-es nagyságot és 4-15kg-os tömeget érnek el. Az a szerencsés gyĂťjtĂľ, aki ebbĂľl a gombából akár egyetlen példányra is rátalál, bĂľségesen jóllakhat belĂľle. A fehér termĂľtest belsejét a spóratermĂľ rész tölti ki, amely hihetetlen mennyiségĂť spórát hoz létre, teljesen érett állapotban a külsĂľ burok nagy lapokban felszakad és láthatóvá válik a termĂľtest. Húsa fiatalon rugalmas és hófehér, az idĂľ elĂľrehaladtával sárgássá, majd sárgászöld végül barna színĂťvé válik.  Nem ritka faj, fĂľként tápanyagokban, nitrogénben gazdag legelĂľkön, réteken, lomboserdĂľkben de parkokban is elĂľfordul. Nem ritkán csoportosan júniustól októberig fejleszt termĂľtestet.

Ezt a nagy gombát nem lehet más gombával összetéveszteni, fejlĂľdése annyira gyors, hogy röviddel a megjelenése után olyan nagy méretet ér el, mely a többi pöfeteget messzi felülmúlja.

Amíg a hús hófehér addig ehetĂľ és ízletes.

 

Óriás bocskorosgomba

A fehér vagy halványsárga kalap kiterülve 8-20 cm széles lehet, fiatalon tojás vagy harang alakú, késĂľbb púposan kiterül. A kalap felülete selymesen szálas, bolyhos. A fehér, vagy sárgásfehér  8-15 cm magas tönk, belül nem üreges, síma, felfelé keskenyedĂľ. A tönkjén gallér nincs,viszont nagy, okkersárga bocskort visel. A lemezek szabadonállók, elĂľször fehérek, majd rózsaszínĂťek, végül húsvörösek lesznek, sĂťrĂťnállóak, hasasak és szélesek. A fehér hús puha és vizenyĂľs, enyhén retekszagú.

Elhalt, de még álló fákon, ritkán kidĂľlt fatörzseken, kivágott fákon, de még élĂľ fák gyökerén és törzsén is élĂľsködhet. MelegkedvelĂľ faj, májustól októberig nĂľ.

EhetĂľ, de nem különösebben jóízĂť.

Hazánkban veszélyeztetett és védett faj!

 

 

Gesztenye Ăľzlábgomba

Kis termetĂť Ăľzlábgomba. Kezdetben domború, majd ellaposodó kalapját vörös vagy gesztenyebarna finom, szemcsés pikkelyek borítják, mely alól kivillan a világos kalap. A hús fehéres, a lemezek szintén fehéresek, szélesek, ritkák, szabadonállóak, késĂľbb gyakran sárgásbarnára, nyomáshelyeken barnára színezĂľdnek. A hengeres tönk barna, rajta gyenge múlékony jellegĂť gallér látható. A gallérzóna alatt a tönkön szintén barna apró pikkelyek láthatóak.

Ritka faj, lombos és tĂťlevelĂť erdĂľkben , tápdús, bolygatott talajon augusztustól októberig található meg.

Ez a veszélyes gomba halálosan mérgezĂľ. Ugyanolyan mérgezĂľ mint a gyilkos galóca !

 

Törékeny galambgomba

Kis termetĂť gomba. Domború, vagy benyomott közepĂť kalapja vörös bíborszínĂť, sötétibolyás,csöppnyi zöldes árnyalattal, a közepe pedig sötétebb, barnásfeketés színĂť. Húsa törékeny , puha, fehér színĂť, égetĂľen csípĂľs ízĂť. A lemezek  fehérek, idĂľsebb korban sárgásak, felkanyarodóak, élük finoman fĂťrészes.

Lombos és tĂťlevelĂť erdĂľben, leggyakrabban nyír és tölgy alatt található gyakori gombafaj, júniustól decemberig fejleszt termĂľtestet.

MérgezĂľ gomba!

 

Tüskés Ăľzlábgomba

Fiatalon domború, idĂľvel kiterülĂľ  krémszínĂť vagy  rozsdás agyagbarna kalapját rásimuló vagy felálló, hegyes, kicsúcsosodó koncentrikus barna pikkelyek borítják.  A hús fehér, szaga kellemetlen. A lemezek szabadon állóak fehérek, gyakran villásan elágazók, meglehetĂľsen keskenyek, sĂťrĂťek. A tönk fehéres, rajta lelógó, hártyás gallért visel, melyeken szintén pikkelyek láthatóak. FenyĂľ és lomboserdĂľben egyaránt elĂľfordul, kedveli a sĂťrĂť avart, útszélen, parkokban, bozótosban is megtalálható, hazánkban gyakori júniustól októberig fejleszt termĂľtestet.

MérgezĂľ gomba!

 

 

 

 

 

Fényles likacsosgomba

Síma, fényes , tölcséres kalapja 5-20 cm átmérĂľjĂť. Fiatalon világos szürkésbarna színĂť, késĂľbb sötét gesztenyebarna lesz, a szélén narancsos, narancsbarna szegéllyel.

Nedves idĂľben felszínes tapadóssá válik. A hús sokáig fehér, szívós, késĂľbb sárgásfehér színĂť, szabadszemmel nehezen látható apró, szĂťk pórusú likacsokkal. Májustól szeptember-októberig, nedves idĂľben, fĂľleg elhalt fákon tuskókon fordul elĂľ.

Nem mérgezĂľ, de nem ehetĂľ gomba.

 

 

Fakó áltrifla

A termĂľtest szürkés-bézs, okker vagy narancssárga, idĂľvel vörösesbarna, 3-5 cm széles, gumó alakú. Tönkje nincs, alján egy gyökérszerĂť micéliumistráng található. A burok vékony, felülete síma kissé pikkelykés lehet.

Júniustól októberig, lomb és fenyĂľerdĂľkben, parkokban is, homokos és agyagos talajokon is nĂľ, hazánkban gyakori faj.

MérgezĂľ gomba!

 

 

 

 

Piruló Ăľzlábgomba

Kezdetben majdnem gömbölyĂť, dobverĂľ alakú, késĂľbb domború, vagy lapos kalap átmérĂľje 5-15 cm. Nagy, körkörösen elhelyezkedĂľ fehéres, szálas, barnás pikkelyek fedik a kalapot. A hús fehéres, idĂľsebb korban barnásak lehetnek, sérülésre vörösödik. A lemezek sĂťrĂťek, szabadon állók, hasasak és fehérek, nyomáshelyeken gyorsan vörösre majd barnára foltosodik. A tönk alul gumós, hengeres, belül üreges, színe eleinte fehér, késĂľbb barnásan erezetté válik, nem kígyóbĂľrszerĂť. A tönk elvágva gyorsan sárgarépavörös színĂťre színezĂľdik. A kalap alatt jól fejlett,mozgatható gallér található. Gyakran elĂľfordul erdĂľszéleken, tisztásokon, lombos és tĂťlevelĂť erdĂľkben, májustól novemberig fejleszt termĂľtestet.

Bár ehetĂľ gombának minĂľsül, mégis nehezen emészthetĂľ és érzékeny gyomrúaknál gyomorbántalmakat okozhat.

 

Sárguló ( karbolszagú ) csiperke

ElĂľször félgömb alakú, majd ellaposodó vékonyhúsú kalapú gomba a kerti csiperkéhez hasonló. Fehér, síma, ritkán pikkelyes felületĂť, néhány példánynak barna füstfolt látható a kalap közepén. A lemezek ugyanúgy kezdetben rózsaszínĂťek, késĂľbb csokoládébarnára változnak mint az ehetĂľ csiperke fajoké. A karcsú fehér tönk alul gumószerĂťen megvastagodott, rajta fehér hártyás gellér található.

Nagyon lényeges elkülönítĂľ bélyeg, hogy a tönk, a kalap nyomásra, vágásra, sérülésre azonnal krómsárgára színezĂľdik, illetve a hús kellemetlen karbol, vagy  tintaszagú. Az erdĂľszéli csiperke mindenben megegyezik a sárguló csiperkével viszont nagyon lényeges, hogy az erdĂľszéli csiperke húsa kellemes, egyértelmĂťen ánizs illatú.

Ez a gyakori gomba kertekben, parkokban, erdĂľben, temetĂľben, réten és legelĂľkön egyaránt elĂľfordul, májustól októberig terem.

MérgezĂľ!

 

Pelyhes keserĂťgomba

A kalap l15-25 ( 30 ) cm átmérĂľjú, laposan kiterülĂľ és benyomódott, késĂľbb többnyire tölcséres vagy tányéros, széle hosszan begönygyölt marad. Színe fehéres, bársonyos, késĂľbb okkersárga foltos, gyakran tapadnak rá föld és avarmaradványok. A lemezek lefutók ritkán állók, vastagok, gyakran elágazóak, fehérek, idĂľsebb korban okkersárgásak lesznek. A tönk  2-8 cm hosszĂť és 1-5cm vastag, hengeres, fehéres, bársonyos-nemezes, gyakran okkerfoltos. A hús fehér, törékeny, pattanva törik, fehér, nagyon csípĂľs ízĂť, égetĂľ tejnedvet ereszt.

A síkságon mindenfelé gyakori, szárazságtĂťrĂľ faj, lombos és tĂťlevelĂť erdĂľkben júliustól novemberig fejleszt termĂľtestet.

Élevezhetetlen, nem ehetĂľ gomba.

 

 

Az itt található képek és információk ismeretterjesztési célt szolgálnak, nem helyettesítik a szakszerĂť gombaszakértĂľi vizsgálatot. Az erdĂľn-mezĂľn gyĂťjtött gombákat minden esetben meg kell mutatni gombaszakértĂľnek!

 

Forrás :

Rimóczi Imre : Magyarország leggyakoribb gombái

Thomas Laessoe : Gombák ( Határozó kézikönyvek )

Helmut és Renate Grünert : Gombák

KOMET Verlag Gmbh. : Gombalexikon

Miskolci Gombász Egyesület

 

Képek : Saját késztésĂťek

További saját készítésĂť képeim a galériában az erdei gombák albumban tekinthetĂľk meg.

Még nem küldtek hozzászólást

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.